2010. június 13., vasárnap

Megint egy vasárnap.

10:17

Lassan folytatásos szappan operaként írok a vasárnapról bejegyzést. Az elmúlt napok kudarcai agyonverték a lelki világomat. Nem is azt tartom kudarcnak, hogy nem sikerül valami, hanem hogy végig nézem, mivé válnak az emberek, ha pénzről van szó. Ledönt a lábamról a tudat, megint rosszul ítéltem meg valakit, mert emberibbnek tartottam, mint ami valójában. Másfelől pedig értem én mi miért történik, de ez is az életképtelenségem folyománya. Rám írt valaki iwiwen. Azt irta, tetszenek neki a blogom sorai. Köszönöm. Örülök, hogy tetszik. Nekem sajnos sokszor nem. FURA EGY HÁBORÚ EZ ÖNMAGAMMAL. A reggeli kv íze még ott van a számban, és a sokadik cigaretta keserű ízével keveredve,kellőképp rossz közérzetet biztosít.
Reggel óta feszít a mellkasom,zsibbad az oldalam,és a jobb kezem ujjait minha 1000 tüvel szurkálnák. Volt már ilyen pár éve. Sőt tavaly is. De z orvos szerint kutya bajom -e téren. Hiszek magának doki, ahogy a nagymamám is hitt, mikor tüdőgyulladással kezelte a szívrohamát.
Persze most jönne az orvosi diagnózis,miszerint a cigaretta tehet mindenről, meg a stressz. Szóval kedves Gergely, ne idegeskedjen, és dobja el a cigit, és elmúlik a rosszullét. Na persze.

Azon gondolkodom, miért osztom meg ennyire az embereket. Az egyik fele nagyon szeret, a másik gyűlöl. Utóbbiakat békíteni szeretném, megmutatni a jó oldalam. Kevés sikerrel.em tudom, miért akarok én mindenkit szeretni. és miért lelkizek mással, önmagammal.Most már nagyon fáj a mellkasom. Nagyon feszít. és érzem a tarkómon a jeges verítéket. Ledőlök egy keveset. próbálok pihenni. és valami szépre gondolni.

2 megjegyzés:

  1. Aki szeret, őszintén szeret!, aki meghallgatni sem akar, azt felejtsd el.
    Én én vagyok, -úgyis tudod, hisz ismersz- tán jobban mint én saját magam -vagyok: mindig érted, érted... Érted???
    Bánatod az én bánatom is, fáj, hogy fájsz, sírok ha sírsz -bár nem mutatod.
    Szeretném ha minden rossz egy perc alatt jóra fordulna, a nehézségek szertefoszlanának.. akkor lenne egy varázsceruzám és lerajzolnám neked-nekünk! a boldog jövőt, a boldog mát.
    Nem tudom miért szerettelek meg, mint ahogy azt se tudom mit hoz a holnap- csak egyet tudok, mintha küldetésem lenne.. melletted lenni, s vigyázni rád, boldoggá tenni életed.

    VálaszTörlés
  2. Innen töröltem egy hozzászólást. Nem azért, mert nem bírom a kritikát, hanem mert nem tartom etikusnak, hogy úgy aláz meg valaki, hogy fél kiírni a nevét. A névtelen sárdobálás jellemtelenséget takar. Még akkor is, ha te irtad. Igen tudom kitől jött a komment, de nem haragszom,nem esik rosszul. sőt. Ő is olvassa a blogot.valamiért....

    VálaszTörlés